Drága örökbefogadás előtt vagy már az útat járó Édesanya!

Hidd el, megértelek! Nemhogy aggódtam, de féltem. Sokmindentől. Volt, ami megmagyarázhatatlan volt, volt olyan amiről olvastam és már előre rettegtem. Álmatlan éjszakáim voltak, csak úgy forogtak a kerekek az agyamban…

Joggal kérdezheti az, aki nem ment át ezen a folyamaton, hogy mitől féltél?

Elsősorban önmagamtól. Azt hiszem nem vagyok egyedül, akiben ne merült volna fel a kérdés, hogy jó döntés volt-e az örökbefogadás? Jó anya leszek-e? Milyen érzéseim lesznek a gyermekkel kapcsolatban, hiszen nem hordtam a pocakomban, nem volt azelőtt fizikális kapcsolat?

A válaszok később érkeztek. Lilit születése után behozták hozzánk, ahol feszültséggel teli volt a levegő az izgalomtól, a 20 éves érzelmek elfojtása lebegett a levegőben, és amikor kézbefogtuk, a Férjem és én, akkor jött a válasz: IGEN! A mi Tündérünk a legjobb helyre érkezett, fantasztikus édesanya vagyok és a kapcsolat, ami köztünk van már az Égben köttetett. ♥ Ott, abban a pillanatban eltűnt minden kétségem. A szeretet és a csoda szele kapott fel minket és úgy éreztem, hogy szárnyalunk. Végre! ♥

És mi volt még a másik két kétségem?

Az egyik a szülők, a másik a környezet. (szomszédok, barátok, ismerősök)

 

 

 

 

Pin It on Pinterest

Oszd meg ha tetszett

Köszönöm a megosztást és azok is, akiknek érdekes lehet. Szeretni fognak érte!